A pompás kápolna helye már az 1200-as években is szakrális hely volt, feljegyzések szerint Szent Eusztáh kolostor állt itt. Később pálos birtok volt, így felmerül, hogy az épület egyes elemei régebbi eredetűek.
Az 1870-es években valódi épületegyüttessé fejlődött a fehérre meszelt kastély. Az 1880-as években az istállót kápolnává alakították, megépült a könyvtár, az addig különálló gazdasági szárnyakat a főépülethez kapcsolták. A gazdasági szárnyat kis tornyos toldalékkal zárták le – éppúgy, mint a könyvtár esetében – de itt ez tűztoronyként funkcionált és a József főherceg által szervezett alcsúti önkéntes tűzoltóság gyakorlóhelyéül szolgált.
Az épületegyüttes legszebb része volt a kápolna, mely a második építési periódusban készült el (1879-1882) neoromán stílusban.
A kastélykápolna kialakításának története a következő: a főherceghez látogatóba érkező székesfehérvári megyéspüspök a klasszicista stílusú, oszlopsoros épületet meglátva megjegyezte, hogy az olyan szép, hogy akár kápolna is lehetne, hiszen „Az az istálló korántsem volt ilyen szép, amelyben az emberiség Megváltója született”. Ennek hatására József főherceg még abban az évben felkérte Storno Ferencet az átépítési munkára, akinek terveit később az Országos Kiállításon aranyéremmel tüntették ki.
Storno tervei pontosan meghatározzák a padlót borító mozaik mintázatát és az ólomüveg ablakok témáit is. A főherceg elve volt, hogy mindent magyar mesterekkel készíttetett, magyar terméket vásárolt, ahogyan apja is tette. Róth Miksa keze munkái az üvegablakok, az orgona a híres pécsi Országh-műhelyből került ki. A mennyezeti freskók Lotz Károly munkái, az oltárképet és a kápolnában megtalálható egyéb festményeket a főhercegi család tagjai készítették, ahogyan a Szent Istvánt ábrázoló főoltárképet is.
A kápolna a falusi templom felépítéséig
a község katolikus plébániatemploma is volt.
1944-ben a kastély leégésekor a kápolna is erősen megrongálódott, de az 1951-es bontáskor megkímélték. Az 1960-as évek helyreállítási munkái során leverték a maradék freskókat, eltüntették a mennyezeti kupolákat, amelyeket vasbeton födémmel pótoltak, felverték az alig sérült mozaikpadlót, a külső íves díszítéseket megsemmisítették, a torony csűrös sisakját sem az eredeti formában állították helyre.
