A dobozi református egyház a türelmi rendelet után 50 évvel önállósodott. 1832-ben levált az alcsúti anyagyülekezetről és saját templomot építtetett (1834-re lett készen). Halottait saját temetőjébe temette.
A templom kelet-nyugati tájolású, nyugati homlokzatában 21 m magas, háromszintes toronnyal. A tornyot a kőkarzattal együtt oszlopok tartják. Sisakja hagyma alakú, barokkos. A templom 10 és fél x 18 m belső tere síkvakolt mennyezetű. Az északi oldalon falazott szószék áll, hangvetője nincs. Középen egy lábon álló, faragott kő Úrasztala.
Klasszicizáló, késő-barokk stílusú 230 ülőhelyes templom.
Nagyharangja 120 kg-os amelyet 1885-ben Thury János műhelyében Budapesten újraöntöttek József főherceg, a Dobozy, Csuthy, Csanyi családok valamint a dobozi református egyház támogatásával. A 65 kg-os kisharangot 1924-ben öntötték ugyanitt.
Önálló lelkészt 1832-től 1979-ig tudott tartani. 1979-től néhány évig az alcsúti, majd napjainkig a tabajdi lelkész látja el az egyházi teendőket.

Itt keresztelték Dobozy Imre írót.
Leghíresebb lelkésze Csuthy Zsigmond, akit a függetlenségi nyilatkozat felolvasása miatt 1851-ben kötél általi halálra ítéltek, majd kegyelemből 4 évi fogságot kapott és vagyonát elkobozták. Őt Alcsúton keresztelték meg.

A bejárt melletti homlokfalon, mindkét oldalon emléktáblát helyeztek el a két világháborúban elesett dobozi hősök neveivel.