A település szélén, domboldalon, egy nyeles telken álló, sánccal körülvett, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom romjai.
A falu egykori temploma a XIII. században épült és még ugyanabban a században – talán még a tatárjárás előtt – háromhajóssá bővítették. A XVI. századig állt, akkor – feltehetően a török pusztítás következtében – elhagyatottá vált és rommá lett.
1946-ig Bicske filiája, majd lelkészség, 1965-tõl plébánia. Temploma 1935-36 folyamán épült.
Vasztélypuszta torony nélküli temploma 1938-ban épült fel, jelenlegi formáját 1962-ben nyerte el. harangja a mellette álló vas haranglábon áll.
A településen 1730-40-ben már önálló egyházközséggé szerveződtek a reformátusok. Az 1700-as évek közepén nádtetős imaházuk volt. Később haranglábat is emeltek, az 1739-1740-es pestisjárvány idején harangot hozatnak Budáról. 1820-ban átépítették, megnagyobbították barokk stílusban. 1926-ban egy 21 m magas tornyot emeltek a templom elé, s ebben helyezték el két régi harangjukat.
A csabdii ref. egyházközségnek - az 1890. évben tartott püspöki egyházlátogatás alkalmából írt - monogaphiája szerint 1710-15 között mintegy 150 lélekre szaporodott fel Csabdin és a vasztélyi kastély körül letelepedett megtisztított vallás követõinek száma, a református és az evangélikus hívek hitélete akkoriban összefonódott.
Amikor a csabdii 1700-as években élõ evangélikusokról és a velük összekapcsolt reformátusokról beszélünk, valójában ekkor még a veszprémi püspök levelében pusztának nevezett Csabdi lakosainak nagyrészérõl beszélünk.
Oldalak
Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by
WeebPal.
