A csabdii ref. egyházközségnek - az 1890. évben tartott püspöki egyházlátogatás alkalmából írt - monogaphiája szerint 1710-15 között mintegy 150 lélekre szaporodott fel Csabdin és a vasztélyi kastély körül letelepedett megtisztított vallás követõinek száma, a református és az evangélikus hívek hitélete akkoriban összefonódott.
Amikor a csabdii 1700-as években élõ evangélikusokról és a velük összekapcsolt reformátusokról beszélünk, valójában ekkor még a veszprémi püspök levelében pusztának nevezett Csabdi lakosainak nagyrészérõl beszélünk.
A csabdii evangélikusok 1800. február 29-én alakulnak egyházközséggé.
A gyülekezet alapításában fáradhatatlan özv. Pál Józsefné szül koltai Vidos Zsuzsanna közremûködésével Juhász Móric birtokos portáján (a mai községháza udvarán) levõ helyiségben rendeztek be imaházat, ahová a gyülekezet tagjai a falut szegélyezõ erdõrengetegbõl vágott fákból maguk készítettek kezdetleges padokat. A lelkészlak a mostani lelkészlak háborúban elpusztult gazdasági épülete volt.
A ma álló templom 1940-ben épült, elõbb fatoronnyal, csak a legújabb idõben építettek rá kõtornyot, melyben két harangot helyeztek el.
1936. október 31-én a templomot dunáninneni egyházkerületünk akkori püspöke felavatja, miközben a bicskei evangélikusok már fiókegyházközséggé alakulnak. A bicskei és csabdii templomunk 1949-re újjáépült.
A Gyülekezet honlapja